verfarkas
Régi mítoszok és legendák szerint ha egy embert egy farkas harap meg, az teliholdkor, amikor meglátja a kerek, halvány sárgás fénnyel ragyogó hold titokzatos fényét és megérzi a vadon hívó szavát, képes farkasemberré válni. A farkasemberek eredetükről s leginkább emberhez hasonló vonásaikról ismerhetők fel. Farkas társaikkal ellentétben ezek a lények nem négy, hanem két lábon járnak. Testüket végig szőr borítja, fejükön pedig emberi vonásokat lehet felfedezni. A vérfarkasokról általában azt mondják, hogy rettegett, gonosz lények, de ősi mítoszok szerint a farkasember csak akkor válik gonosszá, ha az ember, akit a farkas megtámadott, maga is gonosz. A farkasemberek a harcban kemény, szívós ellenfelek, emberfeletti erejükkel, ügyességükkel a végsőkig harcolnak, de ha úgy látják, hogy egy küzdelem halálos kimenetelű, inkább menekülőre fogják a dolgot.