ablak
Az ablak Ket, sulyosan beteg ember fekudt ugyanazon korteremben. Egyikuk minden nap delutan felult az agyban egy oracskara, hogy ezzel megmozgassa a szervezetet. Az agya a korterem egyetlen ablakahoz kozelebbi volt. A masik beteg ember egesz nap csak fekudt az agyaban, a plafont bamulva. Beszelgettek a csaladrol, felesegrol, gyerekekrol, a katonakorukrol, a nyaralasaikrol, ahogy az szokasos ilyen helyzetben. Az az ember, aki az ablaknal fekudt, minden delutan, amikor felult, azzal toltotte az idot, hogy elkezdte kozvetiteni a masiknak, mit lat az ablakon at a kinti vilagbol. A masik agyon fekvo embert egy ido utan szinte csak ezek a szines beszamolok tartottak eletben, mar alig varta oket, ez volt minden valtozatossag az eleteben. Az ablak egy kellemes, tavacskaval diszitett parkra nezett. Vadkacsak es hattyuk uszkaltak a tavon, es gyerekek jatszottak taviranyitos jatekhajoikkal rajta. Szerelmesparok uldogeltek a szines viragagyasok mellett orakig, egymasba felejtkezve. Mikozben az ablak melletti beteg kimerito reszletesseggel irta le a kinti vilagot, a masik, folyton fekvo behunyta a szemet es maga ele kepzelte a latvanyt. Egy meleg delutanon az ablak melletti ember egy, a parkon atvonulo karnevali menetrol beszelt. Bar a folyton fekvo ember nem hallotta a zeneszeket, maga ele kepzelte oket a masik erzekletes leirasa alapjan. A napok es hetek teltek. Egy reggel a betegeket furdetni keszulo nover az ablak melletti embert elettelenul talalta az agyaban, mert az ejjel csendben elaludt orokre. Elszomorodva hivta a szemelyzetet, hogy kivigyek az elhunytat. Amint alkalom kinalkozott ra, a korabban a belso agyon fekvo beteg kerte, hogy a masik agyban fekhessen. A nover szivesen segitett, kenyelembe helyezve ot azon az agyon, majd magara hagyta. Lassan, fajdalmaktol gyotorve az ablak fele fordult az ember, es megdebbenve latta: az ablak egy tuzfalra nez. Megkerdezte a novert, mi tortenhetett az eltavozott szobatarssal, hogy olyan szepnek festette le az ablakon tuli vilagot. A nover elarulta, hogy az az ember vak volt, nem lathatta a falat sem. Valoszinuleg csak batoritani akarta Ont! - mondta a ferfinak. Tanulsag: igazi boldogsag boldogabba tenni masokat, nem torodve sajat helyzetunkkel. Bajainkat megosztva csokkenthetjuk oket, de ha derunket es boldogsagunkat osztjuk meg masokkal, megsokszorozzuk azt. Ha gazdagnak szeretned erezni magad, szamold ossze azokat a dolgokat az eletedben, melyeket nem vehetsz meg semmi penzert. Minden nap ajandek az elettol, igy becsuld meg a napjaidat, melyek szama - barmilyen sok is jusson - veges.